Igen, ma megszülettem, de valójában az egész nem is ma kezdődött...Anyu elbeszélése szerint már pénteken nem érezte jól magát és a furcsa érzése szűnni nem akart. Vasárnap reggel mikor elindultak a templomba már 20 perces fájásai voltak, de még akkor sem volt benne biztos, hogy ez, azok a "híres" fájások, s az egész mise alatt végig az járt az eszében ez már vajon „Az” (???) S mikor eljött a pillanat az áldozásra, akkor mondta Apának, hogy ő már nem tud oda kimenni…s a következő pillanatban meleg forróság öntötte el a lába között ;)…elment a magzatvíz.
Míg Mami higgadt nyugodtsággal közölte Apával, hogy mi történt…Apa kissé pánikba esve kiráncigálta Anyát a templomból és az autóban remegő kezekkel próbált egy telefonszámot tárcsázni…hirtelen nem is tudta kit hívjon…az orvost, a fogadott dúlát vagy egyenest a kórházba siessenek. Mami azonban higgadtan közölte vele nincs semmi baj, nincs semmi olyan jel, ami arra utalna, hogy Nekem bármi bajom lenne...így arra intette Apát, hogy nyugodjon meg, menjenek haza, átöltözni és hívják fel Nagyit, mivel aznap ebédre voltak hivatalosak és mondja meg, hogy most épp szülünk :)
Így hazamentek, s míg Anya vett egy jó meleg zuhanyt, addig Apa felhívta a fogadott dúlát, aki azt javasolta, hogy egyenek, s utána menjenek egy sétára vagy üljön a szülő labdára, de semmiképp ne feküdjön le, hogy így segítsék a méhösszehúzódások rendszeressé válását. Így is tettek…először megebédeltek, s utána egy hosszú sétára indultak, s az idő lehűltével haza indultak és Anya a szülő labdán ülve várta és csak várta, de a fájások mégsem váltak rendszeressé.
Azonban délután 4-5 óra magasságában úgy határoztak, hogy csak a biztonság kedvéért bemennek a kórházba, hogy meggyőződjenek arról, hogy Nekem nincs semmi bajom. Anyát rögtön egy órára monitorra rakták, hogy megfigyeljék szívverésemet és az összehúzódások rendszerességét. S utána további vizsgálat következett. Anyu teste azonban még nem állt készen az érkezésemre, de az orvosok már nem engedtek haza őket és elhelyezték őket egy szülőszobában, ahol kettesben lehettek. Még mielőtt újabb orvosi vizsgálat vette kezdetét a folyósón sétálgattak egy darabig, s mikor visszatértek szobájukba egy hosszú, izgalmas "utazás" vette kezdetét...s az út végén velem együtt megszületett egy új kis, boldog család is :)
De nem csigázom tovább a kedélyeket...s nézzétek csak...igen ez a csöppség én vagyok Mami karjaiban :D
Yes, today I was born. However, actually all started on Friday according to Mummy. She felt something strange already…and on Sunday when they left to church she had 20 minute pain. During the mass she was just thinking whether it is those “famous” contractions or not…and when the time for confirmation came she just told Daddy that she was not able to go out there…and all of a sudden she felt warmness between her feet ;-) ...the water broke.
While Mummy calmly told Daddy what happened he pulled her out from church in a hurry and in the car he tried to dial a number with shaking hands …in his panic he didn’t know who to call…the doctor, the doula or they should run straight to hospital. But Mum made him calm down and she told him that everything is going to be all right. There is no any sign which would refer that I would be in danger.
So they just called Grandma because they were invited for lunch and they told her the time arrived. Then they went home, Mummy had a shower they ate and they left for a walk in the sunshine as the doula recommended so. When the weather cooled down, they returned home and Mummy was just sitting on the gym ball waiting for regular contractions…however they didn’t want to come.
However, around 4-5 pm they’ve decided to go to hospital to check if everything is ok with me. They put Mum straight on monitors to check my heartbeat and measure the contractions. They found everything all right but Mum’s body wasn’t ready yet for my arrival. However the doctors didn’t let them go home any more...so they gave them a delivery room where they could be just in two. Before further medical examination they were still walking on the corridor and by returning to their room a long, exciting trip have started in which end me and a new, little, happy family were born :)
But I don’t want to keep you waiting more…let’s have a look…yes, this tiny one in Mum’s hands it’s me :D
 |
Néhány perccel születésem után már szopikázom is :)
After a few minutes of my birth I'm breastfeeding already :) |
 |
...közelebbről is láthatjátok, milyen ügyesen szopok
...even from closer you can see how good I am in drinking |
 |
Egy kis hajam is volt :)
With a bit of hair :) |
 |
A boldog új kis család
The new happy family |
